Kedves gyerekek! Elmesélek nektek egy történetet, de csak ha NEMIJEDTEKMEG! (azon olvasóinktól, akik esetleg nem ismernék a rémálomföld című örök klasszikust, elnézést, és nézzék meg! itt nincsenek küklopfok:P)

Véletlen kihagytam a tegnapi blogbejegyzésből a Tóni-sztorit, aki tegnapelőtt letette a szemüvegét az asztalra, mire az egészen váratlan módon kettétört, úgyhogy másnap Tónit sikerült megörökíteni chemometrián, ahogy próbálkozik. Olyan mint egy intelligens kultúr-kalóz, akinek a bőrkötés helyett fél szemüveg van a szemén. Persze ma már mindenki így hordta a suliban, ikonok vagyunk:P Egyébként sikerült megcsináltatnia, úgyhogy már semmi gond. Gondolom holnapra a norvégok is összeragasztgatják:P

Ma egyébként elmentünk a Freetexbe, ami félig antikvitás-félig turkáló jellegű bolt, mindenféle használt cuccal, úgyhogy beruháztam egy terítőre, amire eddig mindenki azt hitte, hogy sál, úgyhogy eléggé 2 in 1. Aztán még lenéztünk kicsit Bryggenhez, azzal a hátsó szándékkal, hogy felfedezzük a bryggeni ásványshopot, ami Maci segédletével sikerült is. És el is érkeztünk a blog azon jeles pillanatához, amikor is felkerül az első (de nem utolsó!) kacsás fénykép, gumimacik nagy örömére. Végülis a kedvenc fotós témámról van szó, Benelux óta:)

Na de visszaevezve Bryggenhez (stílszerűen) találtunk még mást is a vízben.

Igen, ez egy bevásárlókocsi. Állítólag csomó bringa is szokott lenni a vízben, de kipucolják időről időre. Egyébként nagyon sok tengeri csillag is van, ez nem tudom mennyire látszik.

Aztán még egy nagyon szép művészfotó is készült az unesco "ez itt a világörökség része" című tábláján:

Ásványos boltot is felfedeztük végül, és sikerült csak két pici kis gránáttal megúsznom a vásárlást, de asszem nem most voltam ott utoljára. Ja és a lényeg, hogy elkészült a nap képe:

Ezen kívül voltunk lányokkal shoppingolni (tusfürdőt:P), aztán Petivel nagyon vicces és felhívom a figyelmet, hogy nem igazi képeket csináltunk, melyeknek Harald volt a középpontjában, aki mellesleg nagyon élvezte, hogy foglalkoznak vele, mindenesetre nem merem feltenni a képeket, mert jön a greenpeace meg minden, még úgy sem, hogy sem testi sem lelki sebet nem okoztunk a nyúlnak (habár fordítva egyik sem igaz), de azért ízelítőül kaptok egyet:

Szóval azért elmondom, a nap két kérdését: 

1. Piros-e Peti szeme a valóságban?

2. Piros-e Harald szeme a valóságban?

A képeket elnézve a nyúlfülesek szemfülesek azt is észrevehetik, hogy Harald pórázaként mi szuperál. (mókát félretéve valaki nehogy azt higgye, hogy bántottuk, aki ismer [és elvileg ugye azok olvassák ezt a blogot], az ismeri az állatszeretetem, úgyhogy Harald tényleg tökre élvezte a dolgot)