Hát igen, lelepleződtek a fiúk, én pedig csak a kommentek érkezése után realizáltam, hogy mi is történt valójában, úgyhogy az én verzióm:

Zitus gyanútlanul elment üdvözölni az elmúlt napjait nagyszüleinél töltő Anderst...

Gyanútlanul bekapcsolva hagyta a gyanútlan számítógépét...

Gyanútlanul megbízott lakótársában, B. Dórában és a lent említett jómadarakban, B. Viktor és P. Máté ugyanis vacsorára volt hivatalos aznapra.

Persze igazából az is lehet, hogy a fiúk valamilyen másféle, máig sem felfedett módszerrel törték fel a blogot, hogy ezzel az ártatlan csínnyel figyelmeztessenek, hogy a Nagy Testvér mindig figyel és a tabuk nélküli rész rájuk talán jobban igaz, mint rám. Dehát gyerekek, ha valaki elkezd írni egy blogot az bizony privilégiumokkal jár.

Nade igazából történtek események is, azon túl, hogy sikerült így húzni az idegeiteket, utólag is elnézést az ágyban álmatlanul forgolódva töltött óráitokért az izgalom miatt.

Szóval a hét fontos eseménye volt, hogy kedden sikeresen letettük mindannyian a norvég vizsgánkat. Juhúúúúúúúúú. Ráadásul ez még nehezebb is volt az előző heti Hva heter du? (hogy hívnak?) szintű tesztvizsgánál. Természetesen a legjobb eredménnyel Maci tette le a vizsgát (nyugi, még csak nem is tartanak játékpisztolyt a fejemhez blogírás közben, tényleg), viszont a tanárnak én okoztam a legnagyobb meglepetést, ugyanis eddig módszeresen elhallgattam azt a kevés felhalmozódó tudást is, ami birtokomban volt, plusz még Anders adott előtte egy kis nyelvleckét (na most ez kétértelmű asszem). Ja egyébként már egészen jól beszél magyarul, legalábbis azon már túl van, hogy a Hogy vagy?-ot hogi vagi-nak ejtse. Na a lényeg a lényeg, hogy mindenki abszolválta a vizsgát.

Szerdán elmentünk olajfinomítót látogatni, de mivel norvégul tartották az előadást, ezért személyi tolmácsunk is csatlakozott, aki az elején még nem vesztette el lelkesedését, és minden mondatot lefordított, de a közepe fele a fél órás előadás után már csak annyit mondott, bogy lehet, hogy lesznek sárga csövek is az eddigi feketék helyett a finomítóban. Kétségtelenül a legjobb rész az ebéd volt, hidegtálas-lasagnes-salátás-mindenből-sokatszedős.

Csütörtökön meg pénteken nem volt suli, úgyhogy nem is nagyon történt semmi,  Maci, Máté, Laura és Feri elmentek sokatvesze occó síelni Eikedalenbe, mert olcóér' lehetett menni sulis szervezéssel, én sajnos még most sem éreztem magam elég professional-nak, úgyhogy kihagytam. Csak a kajálós részhez csatlakoztunk, ahol megkóstoltuk a trondheimi tradicionális nagyon rossz levest.

A péntek este más kicsit eseménydúsabban telt, talán túlságosan is. Vorspielen bemelegítettünk az estére, aztán Anders kicsit elaludt, úgyhogy csatlakoztam a többiekhez, akik akkorra már megfelelő sör/rum/vodkaszinttel rendelkeztek. Közben megjött a spanyol különítmény kiváló magyartudással (b..meg is shit). Az este további részében talán több tökmaghéj esett ki az ablakon, mint az egészséges lett volna, de azért rendben voltunk nagyjából. Aztán lenéztünk a klubba, ahol Pablo latino estet menedzselt, ami nem volt rossz, de nem maradtunk sokáig, mert miután a német lánynak, akivel mély barátságot kötöttünk a női tolalettben, megtanítottam, hogy "nagyon részeg vagyok" (ami főleg rá vonatkozott), úgy éreztem munkám ezennel véget ért, úgyhogy elmentünk aludni. ez két óra környékén lehetett, és hát nem voltam a helyzet magaslatán finoman fogalmazva, úgyhogy nem nagyon kellett bárányokat számolgatni, hogy elaludjak.

Három óra környékén viszont a fire alarm ébresztett, ami nem csak hogy a folyosón, hanem mindenkinek a szobájában is BÍÍÍÍÍÍÍÍPBÍÍÍÍÍÍÍÍPBÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍP hangokkal kívánt jóreggelt nekem és 700 hasonszőrűnek, akik szerencsések annyira, hogy az E-H blokkban lakjanak. Ezt most hosszabban írtam le, mint valójában az események zajlottak, ugyanis régen csináltam olyat, hogy alvajárjak, de ez tegnap megtörtént ismét, mert amint meghallottam a fire alarmot, felpattantam az ágyból és olyan érzésem támadt, hogy mivel a szobában is szólt (még nem tudtam, hogy ilyenkor mindenhol szól), azt hittem, hogy valahogy mi csináltuk, ilyenkor pedig ha meg akarja az ember előzni a 5200 korona kifizetését a tűzoltók kiszállásáért, akkor kirohan a folyosóra és 3 másodpercig nyomva tartja a piros gombot majd 10-ig a zöldet. Vagy valami ilyesmi. Szóval igazából akkor ébredtem fel, mikor a folyosón álltam pizsiben és a zöld gomb megnyomása után elakadtam, hogy akkor most hogy is van ez (főleg, hogy a pirosat kell először megnyomni). Akkor eljutott az agyamig, főleg mivel a többiek addigra utolértek, hogy még aludtam mikor kimentem. És hogy mi is történt valójában, azt meghallgathatjátok vendégadminunk (B. Viktor) tolmácsolásában, aki most viszont itt ül mellettem játékpisztolyt a fejemhez tartva, mivel szombat van és Mátéval, Ferivel és Macival együtt dolgozunk a klubban a feka partyn, ahol még nincsen túl sok ember. És most jöjjön Maci:

"Az úgy vót tecciktudni...hogy a Zótán koma igencsak bécsiccsentett aznap este nagy bűbánatában mikoron ment felfele a nachspielre megnézte hogyan is hangzik ha betöri a tűzjelzőt...nem hangzott jól...márcsak azért sem mert a második tűzjelző a mi emeletünkön tört be "véletlenül". Ha még nem lenne elég, pont aznap kaptuk meg az első "You are disturbing the public peace" kezdetű levelet ami arra intett minket legyünk csöndesebbek..."

Folytatja Máté

...két fülsiketítő tűzjelzőhang között, komoly diskurzusba bonyolódtam a híres neves panaszosunkkal (nevezzük nevén a csúnya rosszal és gonosszal az orosz nénivel:)...szó szót követett majd hangnemet váltottunk többek örömére és bánatára...ekkor érkezett meg Zolika hogy... én itt is benyomtam a tüzjelzőt véletlenül....majd hogy a hangulat a tetőfokára hágjon  megérkezetek a tűzoltóság és rendőrség dícső munkatársai felderíteni  a bűntényt.... Maci hosszú idő alatt kifejlesztett "józan"  diplomáciai képességeivel a tudtukra hozta NEM LÁTTUNK SEMMIT NEM IS HALLOTTUNK ÉS MI MOST ITT SEM VAGYUNK.....csak úgy tűnik.....ja

ps. A blog feltörése az említett módszerrel ellentétben más módon történt...azóta retteg Zoli,  hogy feltöröm a gépét :) és ha Zita nem teljesíti a díszes olvasóközönség által  elvárt post mennyiséget további marketingfogásokat leszek kénytelen foganatosítani, a napi látogatottság fenntartása érdekében..... :D

psps. Megint Zita vagyok, itt a néger birodalmi lépegetők között írom e sorokat (miközben maci néha-néha becsempész egy-két birodalmi képegetőt soraim közé, de ehhez már hozzászokhattatok), úgyhogy most aztán jöhetnek a kommentek kérem szépen, asszem van mihez írnotok, legalább láthatjátok, hogy van itt ám történés dögivel.

pspsps. Képzeld, anyu, már nem vagyok másnapos!!!:P